Túl vagyunk egy találkozáson meg sok-sok csetbeszélgetésen. És azt gondolom, itt kellene megállni. (Nem biztos, hogy komolyan gondolom.) Szóban nem mertem rákérdezni, Te szóban nem merted elmondani. Írásban miért könnyebb minden? Azt hiszem , éreztük mind a ketten, de ügyesen sikerült kikerülni a komoly beszélgetést.
Féltem ettől a találkozástól. Féltem, hogy előjönnek a régi érzések. És előjöttek. És ilyenkor már nem tudom, mi a helyes. Jó lenne egy bizonyos határt betartani, akkor egy igaz baráttal több lennék. De az azt is jelentené, hogy színlelnem kéne. Nevetni, amikor sírni szeretnék, hülyéskedni, amikor éppen megszakad a szívem. Tudom, meg lehet csinálni. Azt hiszem, érted bármit vállalnék.
Azt mondtad, kerestél. örültem volna, ha megtalálsz.
