Alig vártam, hogy este legyen, és jelentkezzen. Megkapta tőlem a róla készült fotót, én pedig tőle azt, ami rólam készült. Megint rengeteget hülyültünk, persze egyfolytában vigyorogtam mint a vadalma. Aztán...észrevétlenül - vagy tudatosan? - csúsztunk át flörtölésbe.
Játék? Puszta évődés? Akkor is már kurva veszélyes. Mindkét oldalon felkorbácsolja az érzékeket. Aztán? Aztán mi lesz? Meddig lehet ezt büntetlenül csinálni? Minden esetre én már nyakig benne vagyok. Hamarosan elsüllyedek a mocsárban. De nem érdekel. Mert jó érzés. Nagyon jó.
Éjjel jelentkezett K. Már napközben több e-mailt írt, próbáltam szűkszavúan válaszolni, de nem hagyta annyiban. Most, ebben a percben is jött tőle levél. Tele kérdésekkel. Én pedig megteltem szorongással :( Meg lelkiismeretfurdalással.
